Altöttling mellett valahol – München (Holzkirchen)

Korai lefekvésemnek hála, korán kipattanok a hálózsákból. De sajnos még várnom kell az indulással, mert még minden nedves. Sátor külső hélyazata le, azt rá a bicajra szradni, én meg ezalatt megreggelizhetek. Reggelizés – pakolás... 9 óra előttnagyon nehéz elindulni (már csak a hajnali páralecsapódás miatt is).

Ezen a környéken - a növénytermesztés helyett, a dombok miatt az - állattenyésztés vette át a szerepet: legelők, legelők, legelők... illetve hát ami engem jobban érint – dombok, dombok, dombok. Tegnap este még azon imádkoztam, hogy ne legyen eső. Hát most ezt az esőt hívom vissza. Nagyon meleg van, és természetesen szembe fúj a forró szél. Nehéz nap ez a mai, mert elfogy a vizem. Nem elég nekem a sok 12 %-os emelkedő kutya melegben? Eddig szinte minden faluban akadt ivóvíz-forrás, hát, most egy ideje nincs, minden csak „kein trinkwasser”. Már pont azon voltam, hogy bekopogok valahová, amikor találtam egy kutat. Nincs ráírva semmi, a szemközti bolt meg zárva. Amig kinyit a bolt, megiszom egy kortyot, az talán nem árthat. Mivel éhes is voltam, letelepedtem a hüssön enni. Közben megtudom, hogy a víz nem iható (ekkor már 2 dl volt bennem), de szerencsére a boltba be tudtam jutni, igy fél liter ásványvíz boldog tulajdonosa lettem. Utam során először vagyok kénytelen ivóvizet VENNI. Ezt nem igazán számoltam ám bele a napi 6 €-ba...

Feltöltődve vágok neki a további domboknak, azonban az idő már megenyhült. Pontosabban beborult! Sőt elkezdett szemeregni! Így értem el egy dombon lefelé a 60 km/h-t. Siettem na, a dombnak meg pont a jó felén voltam. Egy benzinkút adott menedéket. Eközben felhivtam a B. Lacit hogy mi a helyzet feléjük, hiszen München mellett lakott, és meghívott magukhoz. Szó-mi-szó, az lett a vége, hogy felajánlotta, hogy kijön értem kocsival. „Na jó – mondom – de én ám nagyon sok cuccal vagyok!” „Hehe, én meg furgonnal!” Elindultam hát, de mire felöltöztem, az eső elállt. Eső cucc le... pár km... őjra esik. Esőcucc fel...párszáz méter...esőcucc le. Na jó, erről ennyit – ma úgyis tető alatt alszom, ázhatok. De szerencsére nem áztam. Viszont olyan jót tett a friss levegő, hogy az addigi siralmas átlagom helyett 25-35 km közötti sebességgel repesztettem. Az úr az autópályával párhuzamosan haladt. Egyszercsak megláttam egy benzinkutat: tökéletes hely a alálkozónak! Hátulról bejutottam. Agip kút volt, és indulásom előtt azt mondták, hogy azon benzinkutakon, lehet ingyenesen netezni. Hát ez már a harmadik kút volt amit kipróbáltam...sikertelenül.

Laci megjött a kocsival, bicaj be, irány haza... azaz előbb vacsorázni! Tökmagolajos rizottó incsiklandozó sült csirkével, kimaradhtatlan spárgával és zöldségekkel...

Este 10 is volt már, mire „haza” kerültünk, és még csak akkor kezdődött a mese. Amíg tusoltam, beraktam az eddig készült videókat. Legalábbis gondoltam, hogy letusolok, de hát én is végignéztem és kommentáltam őket. Beraktuk mosni közben a cuccokat is...így lett egy óra, hogy jó éjszakát kívántunk egymásnak. Természetesen én még fél kettőig neteztem. Pedig tudtam, hogy másnap meló vár rám!

Számokban: 110,64 (+35) km – 6,38 óra a nyeregben – 15,3 km/h átlag – 63,5 max