Quinto – Como után valahol

Délelőtt gurulással kezdtem a napot – 30 km-t minimum gurultam lefelé. Úgy terveztem, hogy ma elérem Olaszországot. Viszont ahhoz egy kicsit bele kell húznom. Hétvége lévén nem sok boltban reménykedhetek, viszont kenyérre lenne szükségem. Délre szerencsére sikerül iható vizet tankolnom, s megfőztem az ebédem.

Szép tájakon járok – bár furcsán mutat a pálma a havas hegyek között – de az épületekről is látszik: „italiano”. Kőházak, melyeknek tetejét az a tipikus hullámcserép díszíti. Délután lévén (ráadásul hétvége) mindenki sziesztázik, sehol egy lélek. Szinte kihalt tájakon járok. A kerékpárutat szerencsére tudom követni, így késő délután már biztos vagyok benne: estére Como városában lépem át az országhatárt. Este hat ellenére sikerült egy bevásárlóküzpontot találnom (annak ellenére, hogy nem nagyon szeretem – mivel nagyon sok ember mozgolódik arrafelé, és nem érzem biztonságban a felszerelésem) – gondoltam Olaszországban már tutira nem lesz nyutva semmi, s szükségem van kenyérre. Az első helyen nem fogadta el a kártyámat a gép – upsz! De szerencsére pár méterre utánna vol egy másik, így sikeresen teljesítettem ezt a tervet is.

Átgurultam Como városába – ezzel el is vesztettem a kerékpárutat. Prúbáltam térképet venni: semmi... így kerültem az autópályára. Láttam én a táblát, de a GPS szerint nem arra kell mennem (és kerékpár módban van, csak nem annyira béna, hogy arra vigyen – na de vissza már nem lehet fordulni... a GPS meg van annyira béna... Kicsit leizzadtam! De megúsztam. Így elmondhatom magamról, hogy már tényleg tekertem autópályán. Viszont Olaszország nagyon sűrűn lakott, de tényleg mindenhol vannak, így nehezen sikerül megfelelő sátorhelyt találnom. Végezetül pár kör után sikerül kiszemelnem egy jó kis „eldugott” helyet.

Számokban: 142,78 km – 9,00  óra a nyeregben – 15,82 km/h átlag – 61,06 max