Manciano – Tarquinia

A tegnapi keserűséges nap miatt ma kizárólag pozitív élményeket szeretnék! És valljuk be elég nehéz bármi jóra számítani tudván, hogy ma elhagyom toszkánát. Azonban Olaszországnak sikerül kicsit újra felizzítania a bennem elhalványult lángot. A szikra neve pedig Pitigliano (Pitiljano vagy hogy kell helyesen ejteni). Eme csodás kis városka konkrétan a hegytetőre épült – azaz a sziklákba: a garázs és az alagsor még kőbe van vésve, a ház pedig ráépítve. Kemény küzdelem feljutni ide, de megéri. Csodás látvány. Számomra ez a festői kisváros felülmúlja Firenze-t, Siena-t, de még talán San Gimignano-val is vetekszik.

A következő szikra a Bolsena tó. 300 méter tengerszint feletti magasságon. Vize kellemesen meleg és tiszta. Úszkálok benne ár órát, majd útnak indulok, hogy este még a tengerben is megáztassam magam. Ismételten éjszaka érek a tengerhez, amely most háborog – fél méteres hullámokkal. Eddig még csak sötétben fürödtem a tengerben, pedig már 3 napot is a tengerparton voltam. Csak a lábamat áztatom meg, azonban ma nem a tengerparton alszom, kicsit beljebb húzódom.

Számokban: 103,5 km – 6h23’  a nyeregben – 16,20 km/h átlag – 59,9 max