Salerno – Agnone

A (nem)alvást követően korán indulok útnak. Először is egy kényelmes reggelizőhelyet keresek. Két kilóméterre az alvóhelyemtől találtam is egy gyönyörű parkot. Ilyen korán bolt még nincs nyitva, tehát marad a mogyoróvajas-banános toast-kenyér. Reggeli után egy kicsit megpihenek, öszesezdem magam, majd útnak indulok. Salernot-tól délre haladok, egy jódarabig sík terepen, a part mentén. Miután nagynehezen, a sokadik próbálkozásra sikerül bevásárolnom, már nyugodtabban tekerek, nem kell félnem a hétvégétől, lesz mit ennem. Mivel nem várnak rám nagy mászások, nyugodtan cipelhetem magammal a 3 napi ételt.

Délben egy benzinkúto sziesztázom. Akkora a meleg, hogy délután háromig meg sem mozdulok, akkor is csak nagy nehezen. Hideg ebédet eszem (tonhalat) majd lepihenek. A benzinkutassal összebarátkoztam, Alexandro Ukrajnából. A telefonszámát is odaadta, hogy ha valami baj lenne. Csak azt nem tudom, hogy magyarázom el neki, merthogy én nem beszélek sem olaszul, sem oroszul...

Délutánra elérem a dombokat. Nem vészesek, este hétkor mégis azt mondom hogy ENNYI. Olyan szuper kempinghelyet találtam magamnak! Nem volt meg a száz km, de ezt nem lehetett kihagyni. Igaz, nagyon sok szemét volt, de hát nem is várhatunk mást az olaszoktól. Főztem magamnak egy jót, elkezdtem forgatni egy kisfilmet, majd miután eléggé elszórakoztattam magam, nyugovóra tértem.

Számokban: 82,8 km – 5h17’ a nyeregben – 15,66 km/h átlag – 55,56 max