Budva - Kotor

A mai napról a naplómba csupán annyi van írva: Kotor. És igazából nem is kell több, hiszen olyan mély benyomást tett rám ez a város, ráadásul olyan komoly beszélgetések zajlottak a város falain bévül, amely minden bizonnyal meghatározta a további életem fonalát...

No de addig még el is kellett jutnunk. Szent István szigetét igazán különleges fényviszonyok közt láthattuk meg reggel nyolc körül (de persze magára a szigetre nyilván nem mentünk, mert talán már akkor is fizetős volt a belépés) s kb. 11-kor már Kotorban voltunk. Szerintem a srácok nevében is bátran mondhatom, hogy lenyűgözött bennünket. Nehezen is szakadtunk el. Lehellel ott beszélgettünk egy jót a hazaérkezés utáni terveinkről, s mai napig hiszem azt, hogy egy kicsit hatottam rá a lokálpatrionizmusommal (ha nem így van, el ne áruld :D ). Ekkor és itt fogalmazódott meg bennem, hogy majd ha lesz barátnőm, ide biztos elhozom. Hát, kicsit késtem vele, mert már a feleségem volt, mikor a Macimajom kalandjai során ide terveztük a nászutat, természetesen két keréken.

Az óváros után lementünk a tengerpartra csobbanni, majd megcsodáltuk esti fényekben is a várost, s továbbgurultunk szálláshelyet keresni. Én szándékosan keveset fényképeztem, hiszen az ember nem hoz emléket onnan, ahová vissza szeretne térni.

Ja... és este megünnepeltük Lehel szülinapját! :P

Számokban: 74,42km – 4h17' a nyeregben – 17,38 km/h átlag – 55,70max