No Flash Player :(
Hungarian (formal)English (United Kingdom)

Blog

65. nap; 2011.07.17. Vasárnap

Sapri - Agnone (Montecorice)

Ma szintén azt tervezem, hogy nem a parton megyek, hanem a hegyeken át. Bár a part is hegyes, úgyhogy ez annyira nem is izgat. Ráadásul, miután találkozom egy versenybringás sráccal, elmagyarázza nekem, merre érdemes menni. Ugyanis idefele jövet jó volt az út, mert meredek lejtőket kaptam. Viszont visszafelé az már nem biztos, hogy olyan izgalmas. Ráadásul szerinte a táj is szebb.

Az elején annyira nem győzött meg, még az is megfordult a fejemben, hogy eltévedtem. Aztán amikor sikerült kimatekoznom, merre vagyok, megnyugodtam. Pár km és emelkedő után a táj is elkezdett egyre jobban tetszeni. Olyannyira, hogy újra megbizonyosodhatok a spontaneitás nagyszerűségében. Amolyan szurdok szerűségben tekerek. Fölöttem hatalmas sziklák, alattam egy kis patak csörgedezik. Külön kis varázsa van az elhagyatott hídnak. Nagyon nagy élmény, olyannyira, hogy a fényképezőgépet megint elfelejtem elővenni. Pedig... áh, mindegy! Fantasztikus ez a táj!

Származási hely: Italy

Már megtanultam: a szem képes arra, hogy legyőzzön minden fájdalmat, minden fáradalmat elfelejtesz egy gyönyörű táj látványától. Szóval ez hajt bennünket! (többek között)

Na de guruljunk tovább, hiszen közben újra elértem a tengerpartot. Nem kellett sokat gurulnom, az egyik városkában utánam kiabálnak. Nem értem, hogy mit, csak hátranézve látom, hogy nagyon integetnek a... túrabringások. No hát ennek a fele sem tréfa! Forduljunk csak vissza!

Az történt, hogy megismerték az elöl lobogó kis magyar zászlócskát... egy öttagú MAGYAR csapat. Elkezdtünk hát beszélgetni. Azaz először bemutatkoztunk: Zoli, Laci, István, Tomi és Pityu. Elmondták ők honnan jöttek, meséltem én hová megyek. (Meséltek a Vezúvról is, amit majd később részletezek.) Izgalommal a szemükben figyelték a high-tech cuccaimat, meg hogy mennyi támogató mellém állt. Az idő viszont haladt előre, a nap már sietett a horizont felé. Nekik is haladniuk kellett tovább és sajnos nekem is. Búcsúzásképp azért megkértem őket, írják bele a kis piros utikönyvembe az elérhetőségeiket... s akkor látom: pusizoli.

Származási hely: Italy

"Ne má...tevagyaza pusizoli?!" Na persze ekkor nagy nevetés tör ki! Puskás Zoltánnal indulásom előtt váltottam pár levelet. Tanácsokat kértem tőle, mint tapasztalt utazótól. Na de erre nem gondoltam volna, hogy itt találkozunk! Ráadásul így! Nehéz is ezt így leírni, mindenesetre az akkor ott nagy poén volt :)

Pár "dombocskát" még meg kellett másznom, de amikor eszembe jutott a pusizolis story... (még nehezebb volt tekerni a nevetéstől)

 

Számokban: 117,23km – 8h 00' a nyeregben – 14,64 km/h átlag – 53,94 max

 

64. nap; 2011. 07. 16. Szombat

Paola - Sapri

Viszonylag egyenes szakasz, tele kempingekkel. Ez a mai szakasz. Haladok hát a nagy hőségben. Egy benzinkúton vagyok kénytelen feltölteni a lemerült cuccaimat. Közben az benzinkutastól kapok vizet, banánt. Nagyon rendes tag, újra megbocsájtottam ezen izgalmas országnak. Mivel bőven van áram, így megírok pár elmaradt bejegyzést.

Délután indulok tovább. Vicces érzés 4000km-el távolabb otthontól tekerni egy szinte teljesen ismerős terepen. Hiszen már jártam erre, nem is olyan rég, így elevenen él bennem, mit fogok látni az elkövetkezendő kilométerekben. Találkozom egy túrabringással, aki szemben jön velem szintén jól felpakolva. Még hátizsákja is volt! Mivel pont egy benzinkút mellett haladtam el az imént, meginvitálom egy sörre, de ő csak integet és tovább robog. Pedig érdekelt volna a tag, mert nem "mai motoros" volt. De hát biztos sietett...

Származási hely: Italy

A már kipróbált villany-udvar ad menedéket ma estére, így rutinosan rendezkedek be és várom a gyönyörű naplementét. Km-ben a mai nap kevesebb lett, mint ugyan ez a szakasz a múlt héten, de akkor sokáig kerestem az árnyékos helyet a déli sziesztának.

Számokban: 95,58km – 5h52' a nyeregben – 16,28 km/h átlag – 52,92 max

 

63. nap; 2011. 07. 15. Péntek

Pizzo - Paola

A mai szakasz elméletileg nem fog újat mutatni, ugyanis ugyan azon az úton tudok csak menni. Koncentrálhatunk hát másra is, mondjuk például az internetelérhetőségre. Igazán illene valamit feltölteni a blogra!

Nagy örömömre találok is egy "internet-falatozót". Ki van írva, hogy wi-fi spot, neteznek is az emberek... éhes is vagyok. Egy szendvics talán megéri, hogy netezzek (3 €) De nem! Miért? Mert ez Olaszország! Az internetért fizetni kell barátom!
Nyugi Tomi, nyugi, nincs semmi gond....

Viszont egy valamire rájövök: hogy mi a jó az oltári szembeszélben!

Hát az oltári nagy hullámok!

Bár amíg ezt megtapasztaltam... hehe... szóval az úgy volt: kedvet kaptam a lubickoláshoz. Le is indultam a partra, amikor a nádasból előugrott egy "hölgy" hogy az bizony ott az ő felségterülete. Jeleztem neki, hogy ne aggódjon, 5 perc, csobbanok és már itt sem vagyok. Nagyon élveztem a méteres hullámokat. Persze alig bírtam kikecmeregni a habokból, és persze egy darabig az ételeket sem kell sóznom...

Tovább haladok a nagy hőségben (merthogy hiába fúj a szél, az forró). Egy benzinkúton vagyok kénytelen feltölteni a lemerült cuccaimat. Közben az benzinkutastól kapok vizet, banánt. Nagyon rendes tag, újra megbocsájtottam ezen izgalmas országnak. Mivel bőven van áram, így megírok pár elmaradt bejegyzést.

Estére ugyan abban az épülő üzletben szállok meg, ahol az idefelé vezető utam során tettem. Már-már otthonosan mozgok itt, nézem a csodás naplementét és örülök, mert tudom, hogy holnap is nagyon jó kis szálláshelyem lesz!

Származási hely: Italy

Számokban: 88,94 km – 5h50' a nyeregben – 15,21 km/h átlag – 45,79 max

 

62. nap; 2011. 07. 14. Csütörtök

Palmi - Pizzo

 

Mivel már jártam erre, ismerem a tájat, tudom, mire számíthatok... azaz csak gondolom. Ugyanis a dombok másik oldala teljesen más élményt nyújt felfelé, mint lefelé. Viszont itt most akkor nem a parton megyek, mint ahogy jöttem, hanem átvágok. Főút lévén a forgalom nem vészes, tehát bevállalható. Közben Rafael, a rendőr, akivel tegnap előtt találkoztam folyamatosan sms-ekkel bombáz. Megírom hát neki, merre járok. Miután elküldtem, összeállt a kép:
"Kiküldi a haverjait, akik bevisznek az őrsre és majd jól megviccelnek!" Legalábbis én így tennék...

Még szerencse, hogy ő nem ilyen, hiszen - bár ha rendőrt láttam, behúztam a nyakam - nem volt okom aggódni. Persze most meg a nadrágomat hagytam el, amit oldalt szárítottam. Na és hol jöttem erre rá? A legmenőbb lejtőn! Szerencsére még időben, "csak" 2 km-t kellett visszamásznom a meredek dombon. Azon reményem, hogy a második kanyarban hagytam el nem igazán igazolódott be. A városban kénytelen voltam a szembe forgalommal menni, amikor is szembe jön velem "Rafael the Police" (így írtam be a telefonkönyvbe). Igaz, először nem ismertem meg bukósisakban. Jelezte, hogy rossz irányba megyek. Nagy nehezen elmagyaráztam neki, hogy mi a helyzet (hiszen ezidő alatt sem ő, sem én nem tanultunk meg jobban angolul). Mindketten mentünk a dolgunkra - én keresni, ő nem tudom...

Végülis megtaláltam szerencsére. Rafaelnek egy gyors sms, hogy minden rendben, közben megpihentem, és már száguldoztam is lefelé az iszonyatos ereszkedőn. Vibo Valentia a város neve, ahol mindez megtörtént. Innen már újra "lapos" és ismerős területen tekertem Pizzo-ig.

A környéken sok nagyobb kemping és üdülő van az út tenger felőli oldalán. A másik oldalt pedig ültetvények. Egyik eldugottabb ültetvényen próbálok (egy szivattyútelep mögött) megbújni. Reménykedem benne, hogy eső nem lesz, hiszen egy frissen szántott földön sátrazok. Nehéz is betolni a gépet a puha földben, amely mély nyomot hagy maga után.

Éjjel aztán ismét a szívemet tesztelik az olaszok. TÜZIJÁTÉK pontosan a fejem felett. Ami azt illeti, ez sem egy szokásos élmény...

 

Számokban: 86,97 km – 5h17’ a nyeregben – 16,46 km/h átlag – 62,25 max

 

61. nap 2011. 07. 13. Szerda

Réggio di Calábria - Palmi

 

Elértem a csizma orrát! Ez az a pont, ahonnan már tényleg hazafelé megyek... egyenesen HAZA!

Nyugodt és bőséges reggeli után begurulok hát a városközpontba. Újabb remek tervem van a 4000. km megünneplésére. Viszont nem sikerül ezt nyélbeütni a központban. A parton sem járok nagyobb sikerrel, de azért Szicíliával a háttérben forgatok egy filmet... azaz csak elkezdem, amikor megpillantom a rendőröket. A film azonban forog tovább! Na, ez így jó is lesz :)

Származási hely: Italy

Örömködésem viszont nem tart sokáig. Haladnom kell, ezért elindulok Bari felé.

...azaz csak indulnák! AUTÓPÁLYA! Ez nem lehet igaz! Bariba CSAK autópályán juthatok el?! És a térképem ezt miért nem úgy jelezte?! Már megint: tipikus olaszok! Nagyon-nagyon mérges vagyok! Pedig már-már kezdtem nekik elnézni ezen szokásukat.Álljunk meg és gondolkozzunk! Megnézem GPS-ben is és interneten is a térképet. 2 választásom van: vagy megyek a hegyekben (föl 900m-re majd le, majd vissza, össze-vissza csángókon...még leírni is bonyolult) vagy visszafordulok. De visszaút nincs, csak előre! De ha visszamegyek, mondjuk találkozhatunk Lehelékkel Nápolyban, és akkor még talán két napot is eltölthetünk egymás társaságában! Ez bizonyul a legjobb megoldásnak... igen, ez a legjobb! "Induljunk hát útnak, és közben még átgondoljuk..." - mondom magamnak, miközben már tekerek is visszafelé.

Kicsit talán lehiggadtam. Azaz lehiggasztottam magam (már ha létezik ilyen szó). Visszafelé megyek, ugyan azon az útvonalon, de akkor ne ugyan azon az úton menjek! Bár túl sok alternatívám nincs, de azért mégis: ahol csak lehet, egy másik utat választok.

Palmi-ig megyek vissza, ami azt jelenti, hogy most még kénytelen vagyok ugyan azon az úton menni, ahol jöttem. De már nem bánom, lenyugodtam, és igyekszek a találkozásra koncentrálni. Ez így a legjobb... hiszem, hogy minden okkal történik. Tehát ennek így kellett lennie.

Számokban: 73,71 km – 5h22’ a nyeregben – 13,73 km/h átlag – 46,69 max

 
További cikkeink...
Látogatók száma
mod_vvisit_countermod_vvisit_countermod_vvisit_countermod_vvisit_countermod_vvisit_countermod_vvisit_counter

We have: 77 guests online
Fő támogatók
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Támogatók
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés